Két hatalmas és tekintélyes múzeum egymástól függetlenül úgy döntött, a digitális technológiát hívja segítségül a renenszánsz nagymester képeinek kiállításakor. Nem mintha Leonardo képeihez nehéz lenne közönséget toborozni, a múzeumok munkatársainak azonban nem volt elég, hogy kiakasszák a remekműveket a falra. Az akció sikerült, nem is akárhogy: íme, a londoni National Gallery és a Louvre Leonardo-kiállításához kapcsolódó jó gyakorlata.
A múzeumok egy ideje kutatják, hogyan lehet a digitális megoldásokat a lehető legjobban beépíteni működésükbe: egyrészt a kiállításokba, hogy növeljék a látogatói élményt, másrészt azért hogy minél több információt szerezzenek arról, kik, mikor és miért látogatnak el a múzeumba. Most már tudjuk, hogy a múzeumba
kell a digitális technológia, de nem minden áron.
A digitális technológiák indolokolatlan felhasználása – csak azért, hogy „legyen, mert egy mai múzeumban kell”- azonban kockázatos. A Museums Galleries Scotland (Skót Múzeumok és Galériák Szövetsége) például tagjainak azt javasolja, hogy a Skócia Múzeumok Galériája kijelenti, hogy a gyűjteményeknek „nem kell csak azért digitális eszközöket használni, mert azt mondták nekik, hogy ezt kell tenniük” - idézi fel a Museums and Heritage cikkírója.
Akik jól csinálják: National Gallery, London
A National Gallery, miután néhány évvel ezelőtt leigazolta az üzleti szférából érkezi marketinges szakembert, Chris Michaelst, a múzeumi digitális fejlesztések egyik legmenőbb innovátorának számít. Tavaly indult a külön erre koncentráló National Gallery X nevű labor, ahol kutatnak, kísérleteznek és workshopokat tartanak.
Az új tudományos kutatásra alapozott Leonardo: Experience a Masterpiece (Leonardo: Merülj el egy remekműben) kiállítás célja az volt, hogy a látogatók meglássák a láthatatlant, vagyis az alárajzokat da Vinci (egyik) Sziklás Madonna című festménye alatt. Eddig nem látható „képek” váltak láthatóvá az infravörös sugarak, a hiperspektrális képalkotás és a makroröntgenes floureszkáló képalkotás révén.
fotó © National Gallery
A kiállítás előtt rengeteg adatot gyűjtöttek, hogy tudják, mit várnak az emberek az immerzív kiállításoktól, ugyanakkor a múzeum értékeihez is hűek akartak maradni. A fiatal korosztály (18-35) rögtön rákattant, míg az idősebbek közül akadtak, akiknek kellett idő, hogy megszokják az élményt. Annál is inkább, mivel a kiállításon kezdetben nem, és később is csak alig volt szöveges magyarázat.
A kiállítás az 59 Productions kreatív ügynökséggel koprodukcióban készült. Ebben az angol nyelvű videóban a kiállítás kurátora, Dr. Caroline Campbell mesél a kutatói munkáról, a kiállítás létrejöttéről.
Kiállítás címe: Leonardo: Experience a Masterpiece
Kurátor: Dr. Caroline Campbell
Bezárt január 26-án.
Akik jól csinálják: Louvre, Párizs
A Leonardo halálának 500. évfordulójára rendezett kiállításon 11 festmény mellett számos rajz és egyéb dokumenton látható a Louvre-ban. A kurátorok természetesen nem hagyhatták ki a Mona Lisát, így az is a kiállítás részévé vált nélkül, hogy a festményt elmozdították volna helyéről. A kiállítás digitális szempontból két izgalmas formát választott:
- egy VR headset segítségével a látogató egy hétperces kalandban vehet részt, mely alatt megismeri a Mona Lisa keletkezését, és ami még jobb, a hatalmas tömeg ellenére a festmény „közvetlen közelébe” kerül, láthatja textúráját, apró részleteit, és életre kelti Mona Lisát, így a sokszor látott titokzatos mosolyon túl azt is el tudjuk képzelni, hogyan nézett, grimaszolt, nevetett. Ezt a HTC Vive Arts nevű VR céggel együtt fejlesztette a múzeum
- a festmények mellett teljes méretű infravörös reflektogramok láthatók. Ezt a képalkotó technikát használják a festékrétegek alatti szén kimutatására, és így felfedik az alárajzokat. Festés közben Leonardo gyakran meggondolta magát és változtatott, ezek a képek lehetővé teszik, hogy lássuk a kezdeti vázlatokat és azt, hogyan tökéletesítette a kompozícióit. Betekintést nyújtanak abba, hogyan érte el a kívánt bőrszín árnyalatot, amikor mesteri átmeneteket hozott létre fény és árnyék között
© Louvre
A Guardian cikkében az egyik legnevesebb műkritikus, Jonathan Jones azt írta: a mindig kísérletező, kitaláló, vizionáló Leonardo imádta volna ezeket a technikai újításokat. Jones szerint a Louvre kiállítása „korunk legnagyszerűbb Leonardo-kiállítása, mert felfedi Leonardo igazi személyiségét: a tudósét, a feltalálóét, a mérnökét és a végtelenül kíváncsi megfigyelőét. Egy kasszasiker, persze, de „agya” van, mert feltárja, hogy miért nem unjuk meg soha ezt a zsenit, aki öt évszázaddal ezelőtt megálmodta a jövőnket”.
Kiállítás címe: Leonardo da Vinci
Az angol és francia nyelvű kiállítási brosúra itt tölthető le
Kurátorok: Vincent Delieuvin, Festményosztály, Louis Frank, Grafikai Osztály, Musée du Louvre
Nyitva: 2019. október 24. – 2020. február 24.