Vészhelyzetben legyen szabad felhasználás és indulhat az újrahasznosítás!

A kialakult COVID-19 vészhelyzet nagy lehetőséget ad a kulturális területnek, hogy online tartalmaikat új értelemmel ruházzák fel. Számos eddig fizetős adatbázist tettek ingyen elérhetővé és TV csatornák versenyeznek egymással, hogy minél több regisztrálóhoz juttathassák el ingyen nézhető filmjeiket. De mindez felveti a kérdést, hogy a múzeumok esetében mit hozhat ez a nagy olnline érdeklődés? Vajon milyen jogi környezetben lehet most szabaddá tenni tartalmaikat? Léteznek-e olyan példák, ahol már nem csak a szabadon elérhetőséggel, hanem a tartalmak érdemi hasznosításával is foglalkoznak?

 felhasznált archív grafika: https://demo.europeana.eu/en/record/9200579/ny9gb3ny

A magyar szóhasználatban ismert közkincs mindazt jelöli, amit a múzeumban, könyvtárban, levéltárban, filmarchívumban és egyéb közintézményekben gyűjtenek és megőriznek a köz javára, de az angolszász verziója Public Domain Mark (PDM) egy licenc nevét jelöli, amit a Creative Commons (CC) elnevezésű non-profit szervezet ad ki. Ez a visszavonhatatlan licenc teszi lehetővé, hogy a múzeumok a művek másolati példányait korlátozás nélkül elérhetővé és felhasználhatóvá tegyék online is. Akkor alkalmazható, ha a szerzői jog elévült, vagyis a szerző halálát követő bűvös 70 év lejárt, lsd: Rejtő Jenő összes műve vagy a szerző ismeretlenségének esetében, az első nyilvánosságra hozatala óta telt el 70 év, lsd: Milói Vénusz, vagy nem tartozik szerzői jogi védelem alá, pl.: a folklór kifejeződései. De létezik olyan verzió is, ahol a szerző mond le minden jogáról és így műve korlátozás nélkül felhasználható lesz: ez a Creative Common 0, avagy CC0. A magyar szerzői jogi szabályozás, Szjt, viszont nincsen ezzel harmóniában, mint azt az újonnan megjelent, közgyűjteményi digitalizáció kisokosa, a FEHÉR KÖNYV is írja: „A CC0 licenc azon művek esetében használható, amelyek jogtulajdonosa lemondott a művéhez fűződő minden vagyoni és személyhez fűződő jogáról, vagyis a mű szerzői jogi oltalom alatt áll, de szerzője a szerzői jogait (vagyoni, illetve személyhez fűződő jogait) nem kívánja érvényesíteni. A magyar szabályozás szerint a szerző személyhez fűződő jogairól nem mondhat le lsd.: Szjt. 9. §(2) bekezdés, így közkincsek felhasználása az előző, PDM licenc alatt engedélyezhető. ” A CC licencek elterjedése nagy könnyebbség a digitalizáció során keletkező másolati példányok esetében, de még mindig sok intézmény belső szabályozása megakadályozza, hogy alkalmazni lehessen. A nemzetközi irányelvek és a gyakorlat is egyre inkább azt mutatja, hogy a közkincsnek nem csak a múzeum falai között, hanem az online térben is elérhetőnek és felhasználhatónak kell lennie, mert digitális korunkban így tud eljutni egyre több potenciális kultúra-fogyasztóhoz. Ennek mentén már nem meglepő, ha a kulturális javak fő, európai aggregátora, az Europeana egyik célja, hogy 58 milliós adatbázisukba csak olyan rekordok kerüljenek (művek digitálisan feldolgozott verziója) amelyeken vízjel nem látható és a CC licenc megengedőbb verzióit alkalmazza. (Média megjelenési szabályzátukról lsd.: Europeana Media Policy

 europeana.eu  - ki lehet választani a "Free Reuse" szűrő opciót

A Public Domain népszerűsítése érdekében egy un. Open GLAM,  kezdeményezés is elindult több mint egy évtizede a GLAM (Galleries, Libraries, Archives, Museums) szektor tagjainak közreműködésével, hogy támogassák és minél szélesebb körben népszerűsítsék a kulturális javak szabadon felhasználhatóságát. Ennek keretében 2 éve útjára indítottak egy felmérést is, ahol nyílvánosan gyűjtik a világ minden tájáról az adatokat, arról, hogy hol milyen a nyílt hozzáférési irányelv és gyakorlat a gyűjteményeknél.
  openglam.org
A Google Sheet formátumban működő adatlapra bárki felkerülhet, csak a táblázatkezelő komment ablakában kell jeleznie szándékát és kapcsolatba lépnie a két szervezővel: Douglas McCarthy-val vagy Dr. Andrea Wallace-al a Twitteren. Jelenleg 650-nél több adatsorral rendelkezik, melyek tartalmazzák az intézmény helyét, típusát, Wikidata oldalát, adatokat a nyílt licencekről és a felhasználási feltételekről valamint az összes nyílt adatforrásra mutató közvetlen linket. Bővebben a felmérés eredményeiről itt lehet olvasni angol nyelven: https://pro.europeana.eu/post/exploring-the-global-picture-of-open-glam

A digitalizáció és digitalizálás fogalma már régen betörtek a múzeumok falai közé is és egyre több gyűjtemény kincseit lehet online is megcsodálni. Sok múzeum tudja, hogy nem elég megcsodálhatóvá tenni a műveket, hanem amennyiben a szerzői jogok engedik, szabadon felhasználhatóvá is kell tenni őket. Mint azt nemrégiben a Smithsonian Intézet is tette, amikor bejelentette, hogy 2020 végéig hatalmas digitális gyűjteményéből 3 millió képet tesz hozzáférhetővé bárminemű felhasználás céljára. Kérdezhetnénk, hogy miért kellne? Hiszen a múzeumba nem a művek digitális mása fogja bevonzani a látogatókat. Ez talán igaz, de rengeteg más célra viszont fel lehet használni és ezáltal is növelni az adott mű és múzeum népszerűségét. Az ilyen újrahasznosításnak már több szellemes ötlete is volt mint például a világ egyik legjelentősebb érmegyűjteményét birtokló Münzkabinett Berlin digitális projektje, amit a Fachhochschule Potsdam diákjai fejlesztettek a több mint félmillió darabos állományból. Az eredmény egy online adatvizualizációs játék, ahol régi pénzérméket lehet formákba, alakzatokba önteni tujadonságaik alapján beállított szűrők segítségével, vagy ha valaki kutatási céllal vizsgálná őket, nagyon jó minőségű adatokat is kaphat róluk. Korábi írásunk a fejlesztésről itt olvasható



Vagy léteznek azok a megoldások, amikor kollaborációra hívják meg a múzeumok közönségüket. Ilyen volt a Cut, copy, remix című pályázata a Birmingham Museums Trust által szervezve , ahol bátorították a művészeket, hogy a gyűjtemény szabadon felhasználható 3500 darabjából alkossanak új munkákat, kollázsokat, és a nyertes ötletet a múzeum kivitelezi és kiállítja az 1000 angol font díjazás mellett. Hasonló elven működik a Rijksmuseum által meghírdetett Rijksstudio Award, amire bárki benevezhet és alkothat egy új művet, a díjazása 7500 euro.

Vagy azt a nagyon egyszerűnek tűnő, de valószínűleg nem könnyen kivitelezhető megoldást is ide sorolhatjuk, amit az Europeana fejlesztett ki Art Up Your Tab  néven, ami most már a Chrome-ban és Firefoxban is működik. Napi rutintevékenységünkbe hoz egy kis változatosságot a telepíthető böngésző kiterjesztés: minden új böngésző ablak vagy tab háttérképeként megjelenik, az Euroepana aggregációs szolgáltatásának köszönhetően, egy műalkototás nagyban és lenyügözően. Ha ráklikkel az ember, akkor az alapadatokat is megkaphatja. Bár ismétlődnek a képek, de így lehetőségünk van újabb és újabb részleteket felfedezni és felkeltik a vágyat, hogy egyszer majd élőben is megvizsgáljuk az alkotást, a saját múzeumában. És ha a klímaváltozás nagyon is aktuális témáját is figyelembe vesszük, akkor fontos kiemelni a Földünk Sokszínűségének Öröksége Könyvtár kezdeményezését is: 150.000 illusztrációt tettek szabadon felhasználhatóvá és publikálták Flickren és az Instagramon is, hogy bolygónk élővilágát reklámozzák. Korábbi írásunk róla itt olvasható.

Mindezek a megoldások talán alátámaszthatják azt az elképzelést, hogy a múzeum nem csak a falai között tudja látogatóit kiszolgálni hanem az online térben is lehet trendalkotó, szórakoztató és nevelő hatású egyszerre, aminek most van csak igazán aktualitása.

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ