November 21-22-én újabb nagy sikerű rendezvény került megrendezésre a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében. Jubileumi, 10. MuseumDigit konferenciánkon a köszöntőket követően plenáris előadások, kerekasztal-beszélgetés és a szünetek alatti kötetlenebb diskurzus formájában volt lehetőség a tapasztalatcserére.

A megnyitón dr. Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum mb. főigazgatója és Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára köszöntötte a konferencia résztvevőit. 

Az első plenáris előadást Bernd Fesel, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet megbízott ügyvezető igazgatója tartotta meg, Kultúra és Kreativitás: EIT Kultúra és Kreativitás: A kulturális és kreatív szektorok jövőjének alakítása a digitális korban címmel. Ezt követte Marko Mele, a Universalmuseum Joanneum tudományos igazgatójának Quo vadis digitalizáció a múzeumokban? - a Joanneum nézőpontja című prezentációja.Egy rövid szünetet követően pedig Selma Green, a Tampere Művészeti Múzeum igazgatója nyitotta meg a konferencia első, A 21. század múzeuma című tematikus szekcióját. Selma Green előadása után egy izgalmas és tartalmas szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében a hazai múzeumok körképét hallgathatták meg az érdeklődők L. Simon László, dr. Vígh Annamária, dr. Kemecsi Lajos és dr. Csapláros Andrea diskurzusán keresztül, Makranczi Zsolt vezetésével.

Farkasné dr. Gönczi Rita a Közösség és múzeum, múzeum és látogatók elnevezésű második szekcióban saját élményű gyakorlatra invitálta a közönség soraiban ülőket. Előadásában bemutatta a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum közös projektjét, melynek célja, hogy tapasztalati szakértő kollégák bevonásával törekedjünk a legteljesebb körű egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Ezt követően Goda Gyula, mint „kakukktojás” a múzeumi életben, a szervezetfejlesztés alapjait ismertette lehetséges múzeumi megközelítésből. A bemutatott aspektusokban egyaránt rejlenek lehetőségek és ellentmondások, amik nemcsak érdekesek, de elsőre talán szokatlanul hathatnak a múzeumi szektor dolgozóinak. A második szekció zárásaként egy hihetetlenül izgalmas és népszerű projektet mutattak be a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai: dr. Simonovics Ildikó és Csippán Tamás. A Magyar Menyasszony projekt a Magyar Nemzeti Múzeum kiemelt kezdeményezése, melynek keretében különböző kísérőrendezvények mellet nagyszabású kiállítás nyílik 2023 decemberében. A közös előadás első felének fókuszában az ötlet megszületése és a közösségi gyűjtés folyamatának bemutatása állt, második felében pedig a portál adminisztrációs oldalán folyó háttérmunka, illetve az alkalmazott technikai megoldások kerültek bemutatásra.

Az első nap zárásaként a Digitális újítók című szekcióban Misetics Mátyás, Áskell Heiðar Ásgeirsson és Freyja Rut Emilsdóttir, Corine Lindenergh és Maarten Brinkerink, valamint Juhász Gergő tartottak előadásokat.

A konferencia második napja a világot lázban tartó mesterséges intelligenciára fektetett nagy hangsúlyt. A délelőtt során két szekcióban is nemzetközileg elismert szaktekintélyek elemezték a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetét, vizsgálták a kapcsolódó trendeket és felhasználásának lehetőségeit is a múzeumi területen.

Robert G. Erdmann előadása bevezetésként átfogó képet nyújtott a témakörről, s lélegzetelállító példákkal mutatta be, hogy a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszhat abban, hogy a világ hozzáférjen, megőrizze és megértse kulturális örökségét. Az első mesterséges intelligenciával foglalkozó szekcióban dr. Bokor Tamás egy a magyar felnőttek MI technológiákkal kapcsolatos attitűdjeiről szóló 2022-es reprezentatív országos hatókörű kutatás eredményeit mutatta be. Prezentációjából kiderült, hogy habár „fénysebességgel” fejlődik a technológia, az abba vetett bizalom növekedése, nem egyenesen arányos a fejlődés mértékével; így a mesterséges intelligencia jelenleg a tudománykommunikációban sem tud vezető szerepet betölteni. Ez utóbbi gondolat átvezetésként is szolgált Dr. Veszelszki Ágnes későbbi Tudománykommunikáció, múzeumi kommunikáció és AI című előadásához.  A szekció második előadásában egy újabb kutatás eredményeit – hogyan változtassuk a nem-látogatókat látogatókká – ismerhették meg a résztvevők, Veronica Cosmopolis tolmácsolásában. A szünet előtti utolsó prezentációban Dr. Orbán Zsombor egy igen izgalmas kérdéskört, a szerzői jog és a mesterséges intelligencia által létrehozott műtárgyak viszonyát járta körbe. 

Varga Benedek és Philippos Orphanoudakis a SHIFT projektett ismertette. Kezdeményezésük egy úttörő csatornát vezetett be, amely három mélytanulási modellt alkalmaz a múzeumi gyűjteményekben előforduló érmék 2D-optikai reprezentációinak kezelésére. Innovatív megközelítésük azt ígéri, hogy átalakítja a látássérült emberek digitális tartalomhoz való viszonyulását-hozzáférését, elősegítve a digitális tér inkluzív fejlődését. Magnus Bognerud és Gro Benedikte Pedersen a Norvég Nemzeti Múzeum munkatársai a 2015-2017 között folyó mesterséges intelligenciát felhasználó projektjüket mutatták be, melyben azt vizsgálták hogyan nyújthat segítséget a gépi tanulás a gyűjteményekhez való hozzáférésben. Ezt követően Gai Gutherz a The Babylonian Engine projektet mutatta be. Megismerkedhettünk az akkád nyelv rejtelmeivel, s az NLP - Natural Language Processing technológiával, vagyis hogy az akkád nyelvről hogyan fordítanak angolra természetes nyelvek feldolgozásával. A második MI szekció utolsó előadását, Nemeskey Dávid Márk a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium munkatársa tartotta meg, Magyar nyelvre optimalizált mesterséges intelligencia-alapú eszközök fejlesztése a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumba címmel.

A hatodik, Örök üzenetek mai nyelven szekció nyitóelőadását dr. Veszelszki Ágnes tartotta meg MI és tudománykommunikáció témakörben. Horn Márton a lenyűgöző, innovatív és inspiratív Magyar Zene Házát mutatta be, míg Elke Kellner Ausztria digitális kulturális örökségi stratégiájának főbb elemeit ismertette meg a közönséggel.

Egy rövid szünetet követően Oksana Avramenko nyitotta meg előadásával az utolsó – Digitális tartalmak mentése és megőrzése krízishelyzetekben – szekciót. Prezentációjában a Lvivben működő Várostörténeti Központ vészhelyzeti Telegram archiválási kezdeményezését mutatta be. Előadásából kiderült, hogy mely szempontokat vették figyelembe az archiválási struktúra kialakítása során, illetve, hogy milyen gyakorisággal és követelményekkel történhet meg a gyűjtemény archiválása. Gonzalo Giordano az INTERPOL munkatársa prezentációjában nagyvonalakban bemutatta az INTERPOL-t, ami nem más, mint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet 195 tagországgal. Az INTERPOL részt vesz a kulturális tárgyak illegális kereskedelme elleni harcban. Előadásában ismertette, hogyan vehető fel a kapcsolat műtárgylopás esetén a szervezettel, bemutatta a lopott műkincseket tartalmazó adatbázist és az ID-Art mobilapplikáció funkcióit is. A közönség soraiban ülők azt is megtudhatták, hogy a lopott tárgyak adatbázisa bárki számára publikusan elérhető. A konferencia utolsó előadása Az EU által finanszírozott megoldások a kulturális javak illegális kereskedelme ellen: az AURORA és ANCHISE esete címet viselte. Tvergyák Klaudia Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa beszélt az AURORA projektről, testvérprojektjét az ANCHISE-t pedig Axel Kerep és Marco Fiore mutatta be. 

A 2023-as MuseumDigit konferencia mindkét napja igen sikeresen zárult, érdekes témák, gondolatébresztő meglátások hangzottak el, amit az előadókhoz érkezett kérdések is hűen tükröztek. A szünetekben a konferencia vendégei megismerkedhetnek szakmai kiállító partnereinkkel, akik legújabb múzeumi szolgáltatásaikat bemutató eszközökkel és leírásokkal készülnek. Olyan cégek érkeznek, melyek egyedi, innovatív szolgáltatást nyújtanak olyan területeken, mint a 3D nyomtatás és szkennelés, a fotó-és videotechnika, a virtuális kiállítások létrehozása, a különböző kiállítási segédletek előkészítése és gyártása,a fotogrammetria és drónos fényképészet, valamint az integrált könyvtári és múzeumi gyűjteménykezelő rendszerek. Jubileumi konferenciánkon nyolc kiállító partner vett részt, a Macig Wall (Back & Rosta), a Tripont, a FreeDee, a SZTAKI, a PolyDesign Kft, a Kvint-R, a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (ELTE) és a Monguz Információtechnológiai Kft. 

Kómár Éva zárógondolataiban megköszönte az MNM OMMIK csapatának és a sikeres lebonyolításért felelős hangosító- és tolmács cégek munkáját, s kiemelte, milyen fontos, hogy együtt gondolkozhattunk és együtt készíthettük elő a jövő múzeumának szellemi táptalaját.