A digitális média teljes létjogosultságra tett szert a múzeumokban, alapvető szerepet játszik a múzeum irányelveinek és stratégiájának megszabásában.
A digitális média ma már nem új technológiaként jelentkezik, nem betolakodó, hanem ismerős és elvárt. A kiállítások és a programalkotás során ma már nem kell választanunk a digitális és a nem digitális között, hanem, a kettő, egymást erősítő hatását használhatjuk. Az előadás kísérletet tesz a „digitális forradalom utáni” múzeum bemutatására, A „post-digitális” fogalom bevezetésével az a célja, hogy bizonyítsa, a múzeumokban az új média elfogadásával bekövetkezett a fordulópont, az a pillanat, amikor az új technológia normatívává vált. Nem célja azt sugallni, hogy az új technológiát minden múzeum egyenlő mértékben és teljes körűen magáévá tette, hanem inkább számos (nemzeti) múzeumon keresztül bemutatni, a digitális média jelenlétét a szervezeti struktúrákban és stratégiákban. Mindezek mellett, megvizsgálja az új médiának milyen hatása van a muzeológiai kutatásokra.