“2024-ben az OMMIK Múzeum Most Műhely néven szakmai-módszertani rendezvénysorozatot indít a múzeumi ágazatot érintő aktuális témákról, trendekről és problémákról. A műhelytalálkozók célja egy-egy téma, problémakör bemutatása hazai és külföldi szakértők bevonásával, és olyan diskurzusok elindítása, amelyek lehetőséget biztosítanak különböző szakmai szereplők közti együttműködésekre, módszertani útmutatók kidolgozására, megoldási javaslatok összeállítására.
A műhelysorozat első eseményén a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseit járjuk körbe. A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek olyan múzeumok képviselőit választottuk, amelyek jelentős nagyságú audiovizuális gyűjteményeket őriznek, és hosszabb távú szakmai tapasztalattal rendelkeznek a hangzó- és mozgókép tartalmak kezelését illetően. A délutáni szekcióban három érdekes audiovizuális gyűjteményre hívjuk fel a figyelmet, majd a két legnagyobb archívum vezetői tartanak bemutatót a náluk alkalmazott jó gyakorlatokból.”
Így harangoztuk be első Múzeum Most Műhelyünket, mely azonnal hatalmas érdeklődést keltett. A kifejezetten barátságtalan idő ellenére nagyon sokan jöttek el módszertani rendezvényünkre, a nap folyamán pedig hamar élénk diskurzus alakult ki, ami egészen a rendezvény végéig kitartott. Ez a megtisztelő figyelem egyben azt is igazolja, hogy az audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezése, nyilvántartása, archiválása és állagmegóvása valóban olyan téma, ami az egész szakmát megmozgatja. Nem véletlenül, hiszen régóta fennálló, ám mindmáig megoldatlan problémákról beszélgettünk, melyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de minden múzeumot, muzeális intézményt, közgyűjteményt érintenek.
Nyitóbeszédében Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóságának igazgatója kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum fontos feladatának tartja a múzeumi hálózat szakmódszertani segítség nyújtását és biztos benne, hogy Múzeum Most Műhely alkalmat ad az egyes témakörök komplex bemutatására, a problémák és a javaslatok együttes feltárására.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a különböző generációk saját tapasztalataik alapján mást gondolnak arról, mik is tartozhatnak bele egy audiovizuális gyűjteménybe. S bár a múzeumok régóta gyűjtik az audiovizuális anyagokat, a végcél mégis a digitalizálás és az így megszerzett kulturális örökségi tartalmak bemutatása, megosztása és felhasználása. A mesterséges intelligencia korában Kányádi Sándort idézve „fel kell hurcolkodnunk az internetre”.
Kómár Éva, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság főosztályának az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ főosztályvezetője bevezető előadásában az audiovizuális örökség rövid áttekintése után egy (nem is annyira fiktív) történet keretében ismertette azokat a legfőbb kihívásokat és kérdéseket, melyekkel minden, az audiovizuális gyűjteményekkel foglalkozó muzeológus kolléga naponta találkozik. Az előadásban felvetett problémákat a kerekasztal-beszélgetés résztvevői is napi szinten tapasztalják, akik véleményüket, megoldási javaslataikat és intézményi lehetőségeiket egyaránt megosztották a résztvevőkkel.
A kerekasztal-beszélgetéshez Benedek Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője, Tanai Anna, a Magyar Környezetvédelmi- és Vízügyi Múzeum muzeológusa, dr. M. Lovas Krisztina a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője és Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője csatlakozott. Bár a kerekasztalban képviselt intézmények többféle gyakorlat és megközelítési mód mentén dolgoznak saját audiovizuális gyűjteményeikkel, abban mindannyian egyetértettek, hogy sok esetben nemcsak maga az információ, de maga a hordozó is rendelkezik értékkel, így ezeket is érdemes megőrizni. Öröm volt látni, hogy a kerekasztal-beszélgetés az ebédszünet alatt is folytatódott, résztvevők és előadók között egyaránt.
Délután három kisebb, ám annál izgalmasabb múzeum audiovizuális gyűjteménye mutatkozott be. Az Atomenergetikai Múzeum részéről Takács Gyula muzeológus ismertette a Múzeum és a gyűjtemény keletkezésének történetét és beszélt azokról a modern technológiákról, mesterséges intelligenciát és kiterjesztett valóságot használó eszközökről is, melyeket a mindennapokban minőségjavításra, tudásátadásra és intézményük népszerűsítésére használnak. Dr. Fodor Miklós Zoltán, a Dornyay Béla Múzeum igazgatóhelyettese kitért az intézményi Filmlabor működésére, és arra, hogy milyen típusú audiovizuális anyagokat tett, tesz közzé a Dornyay Múzeum. Dr. Farkas István Gergő intézményvezető pedig elárult néhány titkot arról, miért kiemelten fontos a Völgységi Múzeum számára a gyűjteményük mielőbbi, magas minőségű digitalizálása, és megtudhattuk azt is, ők milyen megoldást választottak a nagy tárhelyigényű anyagok biztonságos tárolására.
Múzeum Most Műhelyünkre természetesen meghívást kaptak a nagy audiovizuális archívumok is, hiszen ezeknek az intézményeknek komoly tapasztalata és gyakorlata van mind az állagmegóvás, a digitalizáció, mind pedig a hosszú távú megőrzés területén. Az MTVA Nemzeti Archívumát Földi Krisztina, a Mozgóképarchívum vezetője képviselte, aki őszintén beszélt a különböző online rendszerek közötti adatátadás nehézségeiről, arról, hogy a különböző felhasználók, szervezeti egységek számára más-más szempontok szerint fontos az adatok rendszerezése, kereshetősége, és beszámolt az ezekre a problémákra általuk alkalmazott megoldásokról is. A Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának munkájába, betegség miatt, sajnos csak a rendelkezésünkre bocsátott rövid videókon keresztül sikerült betekintést nyernünk, de így is láthattuk, milyen különleges eszközparkkal rendelkeznek, amely elengedhetetlen a régi filmtekercsek tisztításához, digitalizálásához.
A nap végére nagyon sok kérdés és hozzászólás érkezett, melyekre előadóink és a résztvevők egyaránt reflektáltak. Az audiovizuális gyűjteményeket érintő jogszabályi keretekkel kapcsolatban dr. Halász Annamária, a Nemzeti Filmintézet jogtanácsosa adott tájékoztatást. Bízunk benne, hogy ezt a szakmai diskurzust lesz lehetőségünk a későbbiekben is folytatni, kibontani – akár más platformokon, akár egy következő Múzeum Most Műhely alkalmával.
A rendezvényen készült fényképeinket megtalálják közösségi média felületeinken, Facebook és Instagram oldalainkon.